Dél-Európában a farsang mindig nagyon fontos ünnep volt, amelyet általában a szabad ég alatt tartottak, és arról volt híres, hogy ebben a januártól a nagy böjtig tartó időszakban szabadon ki lehetett mondani bármit. Velencében a Szent Márk tér volt a farsang legfontosabb helyszíne, és olyan volt mint egy színház. A színdarabban a városlakók voltak a színészek és a nézők is egyszerre. Általában az erkélyekről nézték az álarcos felvonulókat, és nem ritkán a hölgyek meg is dobálták a karneválozókkal tojással. Aki álarcot viselt, annak az is megengedett volt, hogy berontson a házakba. Húshagyó csütörtökön virágba öltöztetett ökrökkel felvezetett tömeg indult a Szent Márk térre, ahol a dózse előtt egy kardcsapással lefejezték az ökröket.
A velencei karnevál sok részletet megőrzött a régi időkből. A dózse és vendégei az erkélyről köszöntik a karneválozókat. A harsonák hangjára az eget színes léggömbök lepik el. A Campanille tornyából egy drótkötélen lassan felkúszik a Dózsepalotába egy papírral bevont gipszből készült galamb, amelynek a hasa a magasban kinyílik és konfettivel borítja el a Velencét éljenző népet. A galamb helyett régen egy kötéltáncos kelt át a torony és a palota egyik erkélye között.
Húshagyó kedd a karnevál utolsó napja, amikor a Szent Márk téren búcsút vesznek a Karnevál Hercegétől, akinek előzőleg mindent odaadtak, ehetett, ihatott, jól érezhette magát, de a karnevál végén mindezt elveszik tőle és utolsó útjára kísérik, még meg is siratják. Bíróság előtt rákennek mindent bajt és rosszat, ami csak a városban volt és kiszabják rá a máglya általi halált. A máglyánál az élő szereplő helyett egy szalmabábút vetnek a tűzre. Zokogást mímelnek, visítoznak, a seprűjükkel verik a talajt. A tűz a megtisztulást jelképezi, hogy búcsút vehetünk minden rossztól és új élet kezdődik. Így temetik el a telet és szabad utat engednek a természet megújulásának, az új tavasznak.
Az első velencei karnevált a XI. században rendezték. A XVIII. században betiltották és csak 1979-be élesztették újra. Azóta az egyik legnagyobb ünnep Európában, évről évre turisták tömege keresi fel, és hömpölyög a karneválozó velenceikkel elvegyülve a lagúnákban.
